Igen, lehet EU-tópia! , véleménycik, WB2EU Hálózat Next Generation, 2022. december 6.

„Európa krízisekből születik, és Európa a krízisekre adott válaszok összessége” – Jean Monnet, az európai projekt atyja

Miközben Ukrajnát háború sújtja, mi talán nem is figyelünk arra a paradox ajándékra, amit a
kezünkben tartunk: hogy békében élhetünk. Az Európa egészét, de főképpen annak törékeny régióit és azon belül a Nyugat–Balkánt fenyegető új biztonsági kockázatok ismét ráirányították a figyelmünket ezekre a térségekre, és újabb alkalmat kínálnak arra, hogy a súrlódásokat és
konfliktusokat magunk mögött hagyva továbblépjünk egy közös, európai jövő felé.

A Nyugat-Balkánt az 1990–es évek háborúi szétzilálták, és bár a 2000–es évek elején felcsillant az Európai Unióhoz való csatlakozás reménye, ez a folyamat kiábrándítóan lassúnak bizonyult. Az EU bővítése sok tekintetben még mindig nem érte el azokat a változást jelentő konkrét lépéseket, amelyekre annyira szükségük lenne a régióban élő embereknek, főleg a fiataloknak. Ennek következményeként az EU–csatlakozás esélyei halványulni látszanak, ami a nemzeti és térségi euroszkepticizmust táplálja.

Pedig nem lesz stabilitás az egész Európai kontinens számára anélkül, hogy a Nyugat–Balkán az EU szerves részévé váljon. A béke és a jólét hosszútávon nem szavatolható pusztán azzal a tintával, amellyel szerződéseket írnak alá, hanem fenntartható és egyre szorosabb európai együttműködéssel, amelyhez közös vízióra van szükségünk – ez a mi EU-tópiánk.

Erős és ellenállóképes demokráciák építése

Az elmúlt években, évtizedekben antidemokratikus irányzatok és szélsőjobboldali pártok
elmélyítették az európai társadalmak megosztottságát. Politikai vonzerejük összetett problémák leegyszerűsítésében és irreális megoldások könnyed felkínálásában rejlik. A „migráció” folyamatos hangoztatása a gyűlöletbeszéd és a hátrányos megkülönböztetés előretörését és az emberi jogok visszaszorítását eredményezte. Oroszország Ukrajna elleni háborúja új fenyegetést jelent a demokráciára. A háború azonban egyben rá is irányítja a figyelmet a demokratikus értékek fontosságára és új lendületet adhat Európa egységének erősítéséhez. Soha nem volt nyilvánvalóbb, mint ma, hogy ha egy pluralista és szabadelvű társadalomban akarunk élni, akkor cselekvésre van szükség. Most.

A diszfunkciós demokráciák termékeny talajt jelentenek az autokraták számára a Nyugat–Balkánon (és nemcsak ott) arra, hogy kisajátítsák a demokrácia olyan alapvető mechanizmusait, mint amilyenek a választások, a jogállamiság, a médiaszabadság és a független intézmények rendszere. A demokrácia visszaszorulása, a politikától való elfordulás, a dezinformáció és a szólásszabadság fenyegetettsége a térségi lakói napi tapasztalatát képezik, és ez bennünket, a haladó fiatalságot egy a jelek szerint kilátástalan helyzetbe hozza. De nem adjuk fel, felelősséget érzünk tágabb hazánk és Európa egésze iránt, és változást akarunk.